4.rész

Reggel Luke karjaiba ébredtem. Ami nagyon jó érzés volt. Felé fordultam és néztem ahogy alszik. 
-Ennyire ne nézz!-motyogta mosolyogva.
-Honnan tudod, hogy nézlek?-tettem fel a jogos kérdést. 
-Onnan, hogy éreztem, hogy felém fordultál!-nyitotta ki a csoda szép kék szemeit.
Hát ez az ember mindenben tökéletes. Ezért is kéne valahogy megszereznem csak azt nem tudom, hogy hogyan kéne. Ki keltünk az ágyból és lementünk a konyhájába.
-Müzli vagy rántotta?-fordult felém.
-Müzli!-vágtam rá kapásból.
Elővette a müzlit és a tejet. Kivett a szekrényből kettő tálat. Töltött bele tejet és müzlit. Megreggeliztünk aztán pedig megcsináltuk a reggeli rutinunkat. 
-Luke! Akkor én mentem!-vettem fel a cipőm.
Épp indultam ki az ajtón amikor Luke megfogta a csuklóm és maga felé fordított.
-Nem egyedül mész Camil! Hanem velem együtt!-villantotta meg az 1000 wattos mosolyát.
Ami nekem mindig is szívdöglesztő volt. Egymás mellett sétálva beszélgettünk. Míg oda nem értünk az iroda elé. 
-Hölgyeké az elsőbbség!-engedett előre Luke.
El sem hiszem, hogy ilyen illedelmes. Komolyan mással nem csak velem. Luke irodája elé értünk én a saját helyemhez indultam volna, ha Luke maga felé nem fordít és meg nem ölel. Felkapott mindenki szeme láttára.

Mindenki nagy szemekkel nézett ránk.
-Luke tegyél le!-nevettem el magam.
-Miért?-mosolyodott el ő is.
-Mert mindenki minket néz!-néztem a szemébe.
-Nem baj az!-nevetett fel.
Mivel nem bírtam tovább ezért a lábaimat a dereka köré kulcsoltam. Így még közelebb voltunk egymáshoz. Luke nem sokára letett és egy puszit nyomott az arcomra. Oda mentem a helyemhez és leültem. Luke pedig bement az irodájába.